Az izomlázról

Az edzések után fellépő kellemetlen izomláz megfelelő módszerekkel megszüntethető, de a legokosabb megelőzni. Rövid összefoglaló az izomláz lehetséges okairól, megelőzéséről és csillapításáról.

Ha nem a megfelelően látunk hozzá a sportoláshoz, akkor kellemetlen edzőpartner szegődik mellénk: az izomláz.

Főként azoknál jelentkezik, akik korábban nem sportoltak vagy mozogtak rendszeresen, és egyenest az íróasztal mellől felállva vetik bele magukat a megterhelő edzések sorozatába.

Ugyanakkor a legfittebb sportolóknál is ugyan úgy előfordulhat az izomláz egy-egy intenzívebb gyakorlatvégzés vagy egy új mozgásforma végrehajtása után.

Ha az edzést követően izomlázat érzünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megfelelően keményen dolgozunk. Természetesen nem kell folytonos izomlázra törekedni, sőt ésszerű edzésterv összeállításával jobb megelőzni azt, hiszen nagyon kellemetlen tünetekkel járhat. A meggondolatlanul, hirtelen elkezdett vagy túlságosan is megterhelő edzés következtében olyan mértékű izomláz is kialakulhat, hogy a sportoló nem hogy edzeni, de még mozogni is alig bír napokig. Szélsőséges esetben akár hőemelkedést is okozhat a szervezetünk ilyen mértékű túlterhelése.

Az izomláz három lehetséges oka:

1./ Tejsav: A közkeletű magyarázat szerint az izomlázért a megterhelés következtében az izmokban felgyülemlő tejsav a felelős. Ez a vegyület anaerob, vagyis oxigénhiányos állapotban keletkezik, amikor az izom elegendő oxigén híján a tápanyagokat energetikailag igen kedvezőtlen módon tudja felhasználni: a glukóz bomlásából származó piroszőlősavat tejsavvá redukálja. Ilyenkor az izmok anyagcseréje romlik, és a felszaporodó tejsav akadályozza az izmok összehúzódását, továbbá a sav-bázis egyensúlyt savas irányba tolódik el. A felhalmozódott tejsav ingerli a fájdalom közvetítésében részt vevő érző idegsejteket, az izmok pedig megduzzadnak. Ez okozza a kellemetlen fájdalmat, amit izomlázként érzékelünk.Azonban ez az elmélet nem ad magyarázatot arra, hogy az edzett emberek miért kapnak izomlázat (hiszen minden erős megterhelés után keletkezik tejsav a szervezetben pl. az élsportolók esetében is). Illetőleg arra sem, hogy miért több órával, vagy akár az edzést követő napon erősödik fel az izomláz, amikor a tejsav felezési ideje nagyjából 20 perc, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt elbomlik a felgyülemlett tejsav mennyiség fele. Vagyis a kellemetlen érzésnek másnapra már nyoma sem kellene, legyen.

2./ Apró szakadások az izomban: A választ elektronmikroszkópos vizsgálatok adták meg, amikkel kimutatták, hogy az izomlázat az izmok mikrosérülései, szakadásai is előidézhetik. Ezek az apró izomsérülések már az edzés során vagy a végén is érezhetőek, mivel a parányi szakadásokon keresztül víz kerül az izomszövetbe. A víz hatására az izomrost körülbelül egy-másfél nap alatt megduzzad és megnyúlik, a szakadás helye pedig begyullad: ezek okozzák együttesen a tulajdonképpeni fájdalmat.

3./ Kálcium többlet: A Columbia Egyetem tudósai azonban nem régiben egy újabb lehetséges magyarázattal rukkoltak elő az izomláz kapcsán. Vizsgálatuk szerint ugyanis az intenzív edzés utáni kellemetlen, fájó érzést a sejteken belüli kalciumfeldúsulás is okozhatja. A kutatás során először egereket három hetes intenzív edzésnek vetettek alá, naponta több alkalommal, több órán keresztül. Az eredmények szerint az állatok izomsejtjeiben az edzés hatására a rostok megfeszültek, a körülöttük lévő vékony hártya helyenként beszakadt, ezeken a területeken pedig jelentősen felszaporodtak a kálciumionok. A kálcium koncentrációjának tartós növekedése következtében működésbe lépett egy fehérjebontó enzim, amely gyulladást idézett elő, így közvetve szerepet játszott az izomláz létrejöttében. A kutatók ezután hivatásos sportolók egy csoportját kérték fel a vizsgálat folytatásához. Ennek során a vizsgáltak fele három napon keresztül napi három órát kerékpározott, míg a többieknek nem kellett ezt a feladatot elvégezniük. A három nap elteltével mindegyikük combizomzatából mintát vettek, és a végeredmény ugyanaz volt, mint az egerek esetében.

Így vagy úgy, de az izomlázakat nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, ráadásul egyszerre is kialakulhatnak a szervezetben. Sokan azt javasolják, hogy ilyen esetekben “dolgozzunk rá” az izomlázra, folytassuk az edzést, mert az ismételt igénybevétel hatására a kellemetlen fájdalomérzet elmúlik.

Azonban ez csupán a tejsav felgyülemlés okozta izomláz esetében igaz: a kényes izomterületek óvatos és alacsony intenzitású megdolgoztatásával, illetőleg némi masszírozás segítségével tényleg megszüntethető a feszülő érzés. Ám a sérült izmon sem az edzést követő nyújtás, sem pedig a rádolgozás nem segít, sőt, csak ront a helyzeten, hiszen az elszakadt izomrostba még több víz szivárog a terhelés következtében.

Komoly izomláz esetén tehát jobban tesszük, ha pár nap pihenést beiktatva hagyjuk regenerálódni a mikrosérüléseket, és csak apránként kezdjük újra az edzést.