Perimenopauza és menopauza – Mit kell tudni?

Minden nő átmegy a menopauzán – ez egyfajta rítus. Ez azonban nem egyik napról a másikra történik, ezért értsük meg, mi történik a testünkben, hogy együtt tudjunk dolgozni vele, hogy jól érezzük magunkat.
Mi a különbség a perimenopauza és a menopauza között?
A menopauzába való átmenet és azon túl 4 szakaszra osztható:
1. Menopauza előtti időszak – A menstruációs ciklusok és menstruáció jellemző időszaka a nők életében, a menopauzális tünetek jelei nélkül.
2. Perimenopauza – (a peri jelentése körül vagy közel) a hormonális változások kezdetét jelenti. A menstruációs ciklus hossza vagy rendszeressége megváltozhat, és a menstruáció folyása változhat.
3. Menopauza – Amikor 12 hónapig nem jelentkezik menstruáció, akkor a nő átmenetileg a menopauzába lép.
4. Posztmenopauza – Az az időszak, amikor a nőnek 12 hónapig nem volt menstruációja. Az átlagos várható élettartamot figyelembe véve életünk legalább egyharmadát a menopauza után tölthetjük.
Mi történik a szervezetben, amikor belépünk a perimenopauzába?
Az ösztrogént elsősorban a reproduktív rendszerünkkel hozzuk kapcsolatba, ahol a progeszteronnal együtt a petesejttermelésért és a méhnyálkahártya egészséges terhességre való felkészítéséért felelős. Az ösztrogén és a progeszteron együttesen szabályozzák a menstruációs ciklusunkat. Idővel a petefészkeink fokozatosan kevesebb ösztrogént termelnek, és ennek következtében végül teljesen leáll a petesejtek kibocsátása.
Ezek a hormonszintek azonban nem csak csökkennek; ahogy a perimenopauza felé haladunk, jelentősen ingadozni kezdenek, ami számos lehetséges tünetet okoz, amelyekről mindjárt beszélünk.
Testünkben mindenütt vannak ösztrogénreceptorok, így az ösztrogén az agytól a csontokon át a szívig mindenben kulcsszerepet játszik.
Az alábbi ábra az ösztrogén számos szerepét szemlélteti a szervezetben.
A hormonális ingadozások igen drasztikusak lehetnek – és ezek a jelentős emelkedések és süllyedések azok, amelyek hozzájárulnak a nők által tapasztalt tünetek súlyosságához, és részben hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes nők egyáltalán nem veszik észre a tüneteket.
Ahogyan a menstruációs ciklusunk esetében is látjuk, mindannyian másképp reagálunk a hormonokra. A menstruációs utunk vége sem különbözik ettől.
Meddig tart a perimenopauza?
Egy nő átlagosan körülbelül 4 évig van perimenopauzában. Az Egyesült Királyságban a menopauza átlagéletkora 51 év, tehát a negyvenes évei közepén a legtöbb nő már a perimenopauzát éli meg. Mindenki más és más; egyeseknél ez csak néhány hónap, másoknál pedig 4 évnél hosszabb ideig is eltarthat.
A perimenopauza a szervezet számára hatalmas alkalmazkodási időszakot jelent. Megnéztük az ösztrogén számos funkcióját, így ahogy az ösztrogénszint ingadozni kezd, és végül csökken, ennek többféle hatása van.
Amit az utóbbi időben egyre inkább tudatosítunk, hogy sok nő valóban nehéz menopauzai átmenetet él át, rengeteg tünettel, de akkor még nem ismerik fel, hogy ez történik velük. Egyes tünetek, mint például a rossz hangulat, a szorongás, a fáradtság és a rossz alvás, az élet stresszorainak vagy általában az öregedésnek tulajdoníthatók, és meggátolhatják a nőket abban, hogy segítséget kérjenek. Ha nem támogatjuk vagy nem kezeljük, a menopauza jelentős hatással lehet az életminőségünkre.
Szerencsére ma már több információ áll rendelkezésre, és a nők jól beszélnek! A segítség, a támogatás és a megfelelő kezelés igénybevételét sokkal elérhetőbbnek kellene éreznünk. Ez, valamint az, hogy tisztában legyünk saját testünkkel, hogy milyen érzés a “normális”, és észrevegyük a változásokat, kulcsfontosságú a megfelelő időben történő megfelelő támogatás elősegítéséhez.
Melyek a perimenopauza első jelei, amelyekre érdemes odafigyelni?
Általában a perimenopauza első jele a rendszertelen menstruáció. A legtöbb embernél az egészen kiszámítható menstruációs ciklusok helyett kiszámíthatatlanok lesznek.
Sokan a menopauza átmenet viszonylag korai szakaszában tapasztalják a menopauza leggyakoribb jeleit, amelyek a következők:
– Hőhullámok
– éjszakai izzadás
– hüvelyszárazság
Néhány egyéb tünet, amelyet tapasztalhat:
– Ingerlékenység
– Zavart alvás
– Stressz és szorongás
– Hólyagproblémák
– Hangulatváltozás
– Csökkent szexuális izgalom
A csonttömeg csökkenése és a testösszetétel megváltozása (e változások mértéke nagyban függ a fizikai aktivitás mértékétől.
Néhány kevésbé gyakori, de hatásos tünet is előfordulhat, mint például:
– A mell teltségének csökkenése
– Száraz és/vagy viszkető bőr
– A haj elvékonyodása
– Szédülés
– Fájó ízületek
– Bizsergő végtagok
Van hivatalos diagnózis a menopauzára?
A menopauzára nincs végleges vizsgálat, és bármilyen támogatást vagy kezelést az Ön klinikai tünetei alapján kell kapnia. A rutinszerű vérvizsgálatok nem sok hozzáadott értékkel bírnak.
Néha vérvizsgálatokat alkalmaznak, különösen akkor, ha a tünetek váratlanul korán, azaz 40 éves kor alatt jelentkeznek. Egyes egészségügyi szakemberek vizsgálhatják a tüszőstimuláló hormon (FSH) szintjét; magasabb FSH-szintet várunk, mivel ez arra ösztönzi a petefészkeket, hogy minél több ösztrogént préseljenek ki magukból. Az ösztrogénhez hasonlóan azonban a szintek is sokat ingadozhatnak, ezért sokkal fontosabb, hogy a teljes képet nézzük.
Mikor kell orvoshoz fordulni
Ha úgy érzi, hogy perimenopauzába lépett, fontos, hogy menopauzára szakosodott egészségügyi szakembertől kérjen tanácsot. Nagyon gyakori kezelés a hormonpótló terápia (HRT). Ennek során pótolják azokat a hormonokat, amelyekből a szervezetben most hiány van. A kutatások szerint ez jelentősen javítja a tüneteket, és véd a hormonhiány hosszú távú egészségügyi kockázatai ellen, beleértve a csontritkulást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget és a demenciát.
A HRT mindig tartalmaz ösztrogént; gyakran tartalmaz progeszteront is, és egyes nők esetében tesztoszteront is. A HRT megkezdésekor fontos, hogy rendszeresen (körülbelül 3 havonta) felülvizsgálják a kezelést, hogy kiigazításokat és személyre szabott rendszert lehessen elérni, amely minden nő számára tünetkezelést és enyhülést biztosít.
A HRT azonban nem mindenkinek való, akár orvosi, akár személyes okokból. A jó hír az, hogy életmódilag sokat tehetünk, hogy támogassuk magunkat ebben az időszakban.

Oszd meg másokkal is!

Megosztás Facebook-on
Scroll to Top