Hogyan segíthetik az ászanák az alázatot?

Az ászanákat helyes hozzáállással kell gyakorolni. Nagyon egyszerű megérteni, hogy az ászanák a belső hozzáállásunk, közvetlen tükörképei és mentális állapotunk tükörképe.

Ha megfigyeljük a kisgyerekeket elsősorban

4 és 12 éves kor között, a legtöbbjük hajlékony és könnyedén, különösebb erőfeszítés nélkül vesz fel nehéz pózokat.

Miért könnyebb ez nekik?

Nem a kor, hanem az elme az oka. A gyermek elméje meg ekkor ártatlan, nyitott a tanulásra, egó nélküli, és nincs bírálás az elméjében, ami

merevséghez vezet. De ahogy növekszünk, egyre hanyagabbak leszünk a saját elménkkel és testünkkel, és így a testünk is hasonló módon reagál.

Azonban az ászanák gyakorlása közben a testünkön dolgozunk, a belsőnk megtisztításán, vagyis az érzékeink és a testünk megtisztításán, és a kleshákon (negatív mentális állapot, ami elhomályosítja az elmét és szenvedést okoz)is. Például, ha valaki fejlődni akar egy előrehajlító ászanában, mint például a paschimottanasana, akkor az embernek egy érzést kell kialakítania, vagy egy nagyobb megértést az életéről, át kell adnia magát a hitnek, és elengedni a múltbeli haragot és minden érzelmet, és gondolatot, amelyek megakadályozzák abban, hogy előrehajoljon az életben és a testtartásban. A testtartás csak akkor javul, ha a megértésünk és alázatunk növekszik.

Emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a jógában az ember egyik célja, hogy legyőzze a klesháit, a kötődéseit, az ellenszenvét, tetszését, nem tetszését véleményét és önzőségét.

Mindez megkönnyíti az alázatot, ami egy kedvező jógikus tulajdonság.

HÁLÁS VAGYOK MINDENÉRT