Az ayurvéda szerint az univerzális életerő három különböző minőségben testesül meg, ezeket dósáknak nevezzük. E három rendező elv a vata, a pitta és a kapha dósa. Ennek a három erőnek vagyunk az egyedi kombinációi, ezek egyensúlyi állapota a prakriti, a születéskori alkatunk, amit apától és anyától kapunk. A három dósa aránya és ereje folyamatosan változik bennünk a környezetünktől, a táplálkozásunktól, az évszaktól, az életkorunktól és megannyi más tényezőtől függően. Az egyensúlyhiányt legjobban a három dósa aktuális állapota mutatja meg, vagyis a vikriti, ami az eredeti állapotából kibillent alkatot jelenti. A három dósának mindannyian egyedi kombinációi vagyunk, és egyedi ezek egyensúlyhiánya is, így az egészséghez vezető utunk is egyedi, melyhez szükséges saját prakritink és vikritink megértése.
A három dósa az öt őselem – az éter, levegő, tűz, víz és föld – kombinációjából jön létre, ezeknek az elemeknek a a tulajdonságait és energiáit nyilvánítják meg.
Az öt őselem a három anyagi kötőerőből – a három gúnából – alakul ki. A három gúna a környezetünkben és bennünk is megnyilvánuló természet. A szattva a jóság kötőereje, a fény, a szeretet, az élet és a stabilitás jellemzi, ennek a minőségnek a dominanciája teszi lehetővé legjobb tulajdonságaink megnyilvánulását, illetve az önvalónkkal való összekapcsolódást. A radzsasz a szenvedély kötőereje, mozgékonyság, aktivitás és féktelenség jellemzi, serkentő, vagy pozitív erő és a változást eredményezi, olyan érzelmek nyilvánulnak meg hatása alatt mint a félelem, az aggodalom és a féltékenység. A tamasz a tudatlanság kötőereje, a sötétség, tompaság és tunyaság jellemzi, passzív, pusztító, vagy negatív erő, tamaszikusak az erőszakos és gyűlölködő cselekedetek, az önromboló viselkedés, mint a függőség, a depresszió és az öngyilkosság.
A vata dósa a levegő és éter elemekből áll. A levegőhöz hasonlóan, a vata könnyű, száraz, hideg, mozgékony és változékony. A pitta dósa a tűz és a víz elemekből áll. Leginkább a tűzhöz hasonló, forró, éles, könnyű, nedves, enyhén olajos, folyékony, savanykás, nem mozog magától, de könnyen mozdítja a szél (vata). A kapha dósa a víz és a föld elemekből áll, ami együtt a sárhoz hasonló. A kapha súlyos, hideg, olajos, édes, nedves, lágy, ragadós és stabil.
A három dósa szintje folyamatosan változik. Amikor kibillennek az egyensúlyi helyzetükből, testünk bizonyos területeit jellemző módon befolyásolják. Amikor a vata kibillen az egyensúlyból – leginkább ha túlsúlyba kerül – hajlamosakká válunk a vastagbelet érintő betegségekre, mint pl. a székrekedés és puffadás, amely együtt jár az idegrendszer, az immunrendszer és az ízületek betegségeivel. Ha a pitta kerül túlsúlyba, leginkább a vékonybél és a gyomor betegszik meg. Ilyenkor fordul elő a hasmenés, gyomorsavtúltengés, a máj, a lép és a pajzsmirigy panaszai, bőr és szemproblémák. Amikor a kapha van túlsúlyban, a betegség érintheti a felső légutakat és a tüdőt, fokozott nyáktermelődés léphet fel és a vízháztartás felborulhat (vízvisszatartás).
A dósákkal kapcsolatos legfontosabb alapelv, hogy a hasonló növeli a hasonlót, az ellentétes minőségek kiegyensúlyozzák egymást: egy adott dósával azonos jellemzőkkel rendelkező élelmiszer, időjárás, vagy körülmény növelni fogja azt, az ellenkező jellemzőkkel rendelkező pedig csökkenteni fogja. Ennek tudatában alakíthatjuk a jógagyakorlásunkat, az étkezésünket és más környezeti tényezőket, így tudjuk befolyásolni ezeket az erőket annak érdekében, hogy harmonikusabbak és kiegyensúlyozottabbak lehessünk. (Például a vata típusúaknak – akik szárazak, könnyűek és légiesek – ajánlott kerülni a hasonló minőségű ételeket, mint pl. puffasztott gabonák, aszalt gyümölcsök, alacsony energiatartalmú ételek, káposztafélék, viszont a meleg, tápanyagban gazdag fogások ajánlottak).