Miért van szükségünk alvásra?

Ha feltesszük a kérdést, hogy miért alszunk, mit gondolnátok?

Talán azt gondolnád, hogy ez elég nyilvánvaló, nem igaz… mert fáradtak vagyunk.

És igen, az alvás fontos az energiaszintünk szempontjából, de ez csak egy kis része a történetnek.

Ha végigtekintünk a természetben, valami igazán érdekeset vehetünk észre, ahogy Rechtschaffen rámutat: “Az alvás mindenütt jelen van az emlősök, madarak és hüllők körében.

Tehát, ha az alvás az egész állatvilágban jelen van, akkor valamilyen létfontosságú célt kell szolgálnia.

Gondoljunk bele egy pillanatra. Amikor alszunk, nagyrészt öntudatlanok vagyunk, és ezért sebezhetőek.

Mivel tudjuk, hogy az agyunk rendelkezik egy beépített fenyegetésérzékelő rendszerrel, amely a harc, menekülés, lefagyás ösztönünkön keresztül a potenciális fenyegetések és veszélyek érzékelésével és az azokra való reagálással gondoskodik a biztonságunkról, a logika azt diktálná, hogy ha az alvás nem lenne kritikus, akkor a természet valamikor már lemondott volna róla, mint viselkedési formáról.

Végül is, miért hagyna bennünket a rendszerünk sebezhetőnek, hacsak nem az a viselkedés, amelyet folytatunk, nem szolgál valamilyen kritikus funkciót?

De nem csak az alvás mint viselkedési forma fennmaradása jelzi annak fontosságát. Hanem az alvásra fordított idő mennyisége is. Embereknél ez a 24 órából 8 óra, vagyis a napunk egyharmada.

Tekintettel arra, hogy mennyi időt fordítunk rá, és hogy viselkedésként univerzális, milyen más fontos funkciókat támogathat az alvás?

Visszatérve az energiaszintünkhöz, hasznos elgondolkodni azon, hogy a testünk rendszere hogyan használja fel az energiát. De ha energiát használ, akkor az energiafelhasználásból származó hulladéktermékeket is termel?

Az alvási ciklusunk pedig segíti a szervezetet abban, hogy az agyvíz “átmosása” révén “kiöblítse” az agyunkból ezeket a salakanyagokat. Valóban azt állítják,, hogy az alvás helyreállító funkciója az ébrenlét során felhalmozódott neurotoxikus salakanyagok fokozott eltávolításának következménye lehet.

Az alvásciklusunk homeosztatikusan szabályozott, és számos fontos vegyi anyagot érint, és annyira létfontosságú, hogy a tartós alvásmegvonás akár halálos is lehet, amint arról Rechtschaffen állatkísérletek során részletesen beszámolt.

Ha jobban megvizsgáljuk az alvás által támogatott funkciókat, akkor azonosíthatjuk az alváshiány és az alvásmegvonás hatásait.

Egy másik tanulmány kiemelte, hogy az alvásmegvonás rontja a figyelmet és a munkamemóriát, és más funkciókat, például a hosszú távú memóriát és a döntéshozatalt is befolyásolja. A kutatások azt is részletezték , hogy az alvás közbeni offline memóriafeldolgozás fontos összetevője annak, ahogyan emlékeink kialakulnak és végül formálódnak.

A megfelelő pihentető alvás tehát nem csak az energiaszintünkről vagy akár csak a salakanyagok eltávolításáról szól. Támogatja gondolkodási funkcióink fontos aspektusait is, és segít a tanulás megszilárdításában. Az alvás a hangulati állapot, a koordináció és a motoros képességek szempontjából is fontos.

A kutatások is alátámasztják az alvászavarok hatását a sportteljesítményre!!!

Egy főiskolai sportolók körében végzett felmérés arra a következtetésre jutott, hogy: “Az alváshiány, függetlenül az okoktól, csökkenti a neurológiai funkciókat, és a teljesítmény csökkenésében nyilvánul meg”.

Míg egy másik tanulmány azt találta, hogy az alvásmegvonás következtében az egyetemi hallgatóknál egy éjszaka alvásmegvonás után jelentősen megnőtt a reakcióidő és az edzés utáni szisztolés vérnyomás, összehasonlítva egy normális éjszakai alvással.

Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy miért alszunk, akkor ma már tudjuk, hogy az alvás energiaszintünk helyreállítására szolgál, de emellett számos létfontosságú, fiziológiai, biológiai és pszichológiai funkciót is ellát.

Nagyszerű, tudjuk, hogy az alvás mennyire létfontosságú, és hogy a pihentető alvás megszerzése könnyű.

Elvégre az alvás könnyű, csak le kell feküdnünk, becsukni a szemünket, és kész, nem igaz?!?

Valójában tudjuk, hogy ez nem mindig van így.

Az alvászavarok rendkívül gyakoriak, és az elménk teljes mértékben képes arra, hogy felébresszen minket az éjszaka közepén.

Hasznos tehát, ha olyan alvási szokások kialakítására gondolunk, amelyek támogatják a pihenést és a regenerálódást. Ehhez használhatunk gyakorlati viselkedéstechnikákat, de megtanulhatjuk a bizonyítékokon alapuló pszichológiai terápiás beavatkozások eszközeinek hasznosítását is, amelyeket ma már egyre gyakrabban alkalmaznak az olyan állapotok kezelésében, mint az álmatlanság.