Drishti gyakorlása a jógában

Mit jelent a drishti?

A Drishti az összpontosított tekintet jóga gyakorlata, amelyet a koncentráció fejlesztésének eszközeként használnak.

Segíthet az összpontosítás fokozásában az ászana, a pránájáma vagy a meditáció során, és elősegíti az érzékek visszavonását a fokozott öntudatosság érdekében.

A drishti kifejezés szanszkritul „látást” jelent, és úgy gondolják, hogy ez a gyakorlat segít a belátás és a belső bölcsesség fejlesztésében a harmadik szemen keresztül.

Bár a drishti Patandzsali jóga nyolc végtagja közül az ötödikhez, a pratjaharához (az érzékek visszavonásához) kapcsolódik, a jóga-szútrák nem említik kifejezetten. A gyakorlatra egy korai utalás található a Bhagavad Gitában, amelyben Krisna arra utasítja Arjunát, hogy „tartsa egyenes vonalban a testét és a fejét, és meredten nézzen az orra hegyére”.

A Drishti segíthet javítani az egyensúlyt, a tudatosságot és a koncentrációt a jóga során. A jóga tanítása közvetlen összefüggést lát a fókuszálatlan tekintet és a nem koncentrált elme között. A jóga a szemek stimuláló természetének leküzdésében segít azáltal, hogy egy drishti vagy fókuszpont segítségével befelé irányítja a figyelmedet. A tekintet egy ponton való rögzítése mély koncentrációs állapotot alakíthat ki, finomíthatja az igazodást, fokozhatja a tudatosságot, és az ászana gyakorlatot erőteljes, mozgó meditációvá változtathatja.

A fókuszpontoknak két fő kategóriája van.

A bahya drishti egy külső szemlélődési pont, amelyet a külső irányultságú jógagyakorlatokban használnak.

Az antara drishti egy belső szemlélődési pont, amelyet elmélkedő és meditációs gyakorlatokban használnak, hogy ösztönözzék a pratjaharát (az érzékek visszavonását).

Ha a szemek egyetlen pontra szegeződnek, az elmét átirányítja minden más külső tárgy általi stimulációtól. És amikor a tekintet a test egyetlen pontjára szegeződik, tudatosságunk befelé figyel, és az elmét nem zavarják a külső ingerek. Így a drishti használata lehetővé teszi az elmének, hogy összpontosítson, és a koncentráció mély állapotába kerüljön.

A drishti állandó alkalmazása pedig fejleszti a dharana (jógai koncentráció) és az ekagraha (egypontos fókusz) alapvető jógatechnikákat, amelyeket az elme elcsendesítésére és a meditációs állapotok elindítására használnak.

A drishti-t általában meditációban használják az elme összpontosítására és koncentrálására. A meditáció elmélyítésének leghasznosabb pontjai a légzés (rekeszizom) és a harmadik szem központja. Külső fókuszpontok is használhatók, például az orr hegye, gyertya, jantra vagy mandala.

Ha jógapózok gyakorlása közben használják, a fókuszpont irányítja és finomítja az ászana mozgását és beállítását. A drishti jógagyakorlásban való használatát lassan lehet fejleszteni. Először az ászana, majd a lélegzet, és végül a drishti beállítására kell összpontosítani. A fókuszpont használata különösen hasznos, ha huzamosabb ideig tartasz ki egy testtartást, és rendkívül hasznos lesz az egyensúlyozó pózok gyakorlása során. Miközben a tekinteted a kiválasztott fókuszpontra irányítod, engedd, hogy elméd figyelme és fókusza ugyanabban a pontban találkozzon. Hagyd, hogy a gerinc mozgása kövesse a szem irányát.

Minden alkalommal, amikor azon kapod magad, hogy elkalandoztál, összpontosíts a drishtire, ezzel erősíted a koncentrációdat. Minél többet gyakorlod mentális fókuszodat, annál erősebb lesz, és annál könnyebb lesz ez a jógatechnika.