Miért van szükség dúlákra?

Amióta a szülések a családi otthonokból a kórházakba költöztek a szülés körüli gondoskodásnak egyik alapvető alkotóeleme szűnt meg létezni. Régen volt már az, hogy egy első gyermekét világra hozó édesanya családi vagy ismeretségi köréből származó más, már tapasztalt nők folyamatos támogatására számíthatott. Nem egészen egy évszázada még természetesnek számított, hogy a szűkebb vagy tágabb család nőtagjai (anyák, nővérek, nagyanyák, unokatestvérek, stb.) a szülés környéki időszakban jelen voltak, és szeretetükkel, tanácsaikkal, tapasztalataikkal átsegítették az anyukát új életfeladatának első időszakán.


Manapság sajnos sok fiatal nő érezheti úgy, hogy nincs más választása, mint hogy a kisbabáját kórházban kell megszülnie, ahol azonban valószínűbb, hogy a szülést mint betegséget kezelik, és az orvosi beavatkozásokra való esély is nagyobb (infúziók, gátmetszés, fogóhasználat, császármetszés, stb.)

A dúlák általában nem végeztek sem orvosi egyetemet, sem nővérképzőt. A legtöbbször azonban maguk is anyák. Nem fognak orvosi diagnózisokat felállítani, vagy kezelést javasolni, de (ami legalább annyira fontos) segítségükkel támogatják az esetleg feleslegesen aggódó szülőket, akár szoptatási, vagy alvási, egészségügyi, vagy bármilyen praktikus témában. A dúlák nem részei a kórházi szülésben résztvevő orvosi „teamnek” sem, de (Magyarországon egyelőre előzetes egyeztetést kell kérni a kórháztól, hogy beengedjék őket a kórterembe) vajúdáskor és szüléskor képviselheti a kismama érdekeit, és társa lehet a szülésben. Nem szállhatnak szembe semmilyen orvosi, vagy szülésznői véleménnyel, vagy javaslattal. A dúla az egész szülés alatt az anyával marad, amit az elfoglalt szülésznők gyakran nem tehetnek meg (több anya is vajúdhat egyidejűleg), és mivel nem a kórházi osztályhoz tartozik, csakis az anya érdekeit fogja szem előtt tartani segítsége során.

Olvass tovább az aktuálisan induló dúla-képzésünkről.

 

Oszd meg másokkal is!

Megosztás Facebook-on
Scroll to Top